A lakások, irodák, osztálytermek levegője az emberi életműködés és a háztartási tevékenység folytán elhasználódik, összetétele romlik, telítődik nedvességgel, szagokkal, a lecsapódó pára penészedéshez, a hiányzó légcsere a kórokozók és penészgombák, poratkák felszaporodásához vezet. A szennyezett levegő allergiás tüneteket, betegséget okoz.

Egy átlagos ember idejének 90%-át belső terekben tölti. Oxigént használ fel, és szén-dioxidot termel, mégpedig felmérések szerint egy személy óránként 10-75 liter CO₂-t és 40-175 g vízgőzt bocsát ki.

Az emberek túlnyomó részének a jó közérzethez óránként 20-40 m³/h friss levegő elegendő (ebből egyébként csak 3-5 m³ -t használ fel a légzéshez).

A hőmérséklet mellett a közérzetünket leginkább befolyásoló tényező a levegő relatív páratartalma.

A túl nedves és a túl száraz levegő egyaránt rossz közérzetet, ezen kívül egészségügyi és egyéb problémákat okoz.

Normál méretű lakás (iroda) esetén, normál kihasználtságot feltételezve, (két ülő ember egy 40 m2-es helyiségben, jól, tömören záró nyílászárók mellett) 500-1000 ppm CO2-koncentrációig a levegő minősége kellemes, 1000-1500 ppm között zavaró lehet, míg 1500 ppm felett már egyértelműen zavaró, gyakori fejfájást, koncentrációcsökkenést stb. okoz.

A túl száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is.

A száraz levegőn egyébként sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik.

Vannak még más nyomós okok is, amiért érdemes mielőbb megoldani a folyamatos szellőztetést.

Az ember folyamatosan „vedlik”, a bőrünket körülbelül fél év alatt lecseréljük, és az így lehámlott, szabad szemmel nem, vagy alig látható bőrlemezkékkel etetjük állandó “lakótársainkat”, a poratkákat. Cserébe az atkák ellátnak minket az ürülékükkel, amit a lebegő porral együtt beszívunk. Gyakran ez az oka a porallergiának.

FONTOS SZELLŐZTETNI? IGEN!

Egészségi állapotunk alakulásában döntő szerepe van a sejtekben zajló anyagcsere minőségének. Az oxigénhiányos vagy szennyezett levegő nemcsak a sejtszintű égési folyamatok elégtelenségét okozza, de az immunrendszert terhelő méreganyagok halmozódása mellett a sejteknek az örökítő anyagot érintő megújulását is rontja. Ez pedig közvetlenül és visszafordíthatatlanul a várható élettartam alakulására van káros hatással. A megelőzéshez kb. 0,5-0,7-szeres légcsere szükséges (azaz a lakás, iroda levegőjének 50-70%-ának kell kicserélődnie egy óra alatt). Napjainkban az ablaknyitás sem a szükséges gyakoriság, sem a beáramló zaj és por, sem pedig a fűtési vagy hűtési energia megtakarítása szempontjából nem jelenthet valóban kielégítő és kultúrált megoldást. A megoldás az intelligens, szabályozott szellőzés megoldása.

Még néhány további adalék:

A lakás, iroda mikrobiális mikroklímáját a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák, gombaspórák és pollenek alakítják ki, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki.

• AZ AEROSZOLOS MIKROKLÍMA Az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege finom permet formájában. A házipor – különösen az 1 mikronnál kisebb méretű szemcsék – szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.
• ILLATMIKROKLÍMA A hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) megjelennek eddig nem ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása stb. Értékelési szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,1% CO tartalmát adják meg. A lakások illatmikroklímáját elegendő mennyiségű friss levegő bevezetésével lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25 m3/h egy személyre vetítve, közömbösítendő az emberi kipárolgást.
• TOXIKUS MIKROKLÍMA A toxikus mikroklíma kialakulása kedvezőtlen élettani hatású gázok jelenlétével magyarázható. Az épületek belterében a legveszélyesebb a CO. Rossz keringtetéssel szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek NO termelése következtében a rákkeltő hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m3-t is.

Továbbá: A földből, valamint az építőanyagokból folyamatosan radongáz párolog, ami a szoba levegőjében felhalmozódhat. Ez a gáz radioaktív, azaz rákkeltő.

Aztán itt vannak az illó szerves anyagok: festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonat, tisztítószerek, illatosítók, parfümök ... nem sorolom, azt hiszem, ennyi elég volt ...